O.Z.O.R.A

Idén ismét megtisztelt minket az ozorai varázsvilág a bő egyhetes tombolás megnyitásával. Nem kis feladat, de csapatunk évek óta eredményesen végzi, ebben az évben sem volt ez másképp.A bejutás egy fesztiválra általában nem könnyű feladat, de az ország több részéből érkező csapattagoknak már szinte rutinszerűen ment. Megkaptuk a karszalagokat és a csapatot új szálláshelyére kísérték, mert a régit a folyamatosan terjeszkedő fesztivál zajos lakói átvették. A cserével még jól is jártunk, hiszen a nekünk ajándékozott völgy a legnagyobb, tehát leghangosabb színpadtól pont egy kellemes vonulattal messzebb húzódik, ami az éjszakai nyugodalom szempontjából minimum kedvező volt.Persze a fent említett nyugodalom még váratott magára, előtte fel is kellett verni a tábort! Mégpedig viszonylag dinamikusan, mert alig állt lábra a villanypásztor, a lovak már nyereg alá is kerültek, hiszen egy ilyen program rengeteg gyakorlást igényel, aminek az első részét nemsoká meg is ejtettük. A helyzetet izgalmasabbá tették az újonc hátasok, de apróbb botlások mellett szépen teljesítettek ők is (Bese lovam pl. kétszer bukott a próbák alatt, pedig igazán nem kérte rá senki sem…).A próba után remegő szívvel és szűkülő gyomorral mentünk vacsorázni, köszönhetően az előző évek tapasztalatának. De mekkora csalódás ért bennünket! Igaz, hogy idén sem tudtuk befejezni a kapott ételt, de végre nem a minőség, hanem a mennyiség fogott ki rajtunk! A felszolgált lasagna és lecsó minimum kifogástalan volt, így az ozorai konyha kap egy mezei pirospontot a csapattól.A remekül sikerült vacsora után bepillantottunk az évről-évre fejlődő fesztiválba (azért ez a pillantás is számos csodára vetett fényt), de készülve a holnapra hamar lepihent a társaság.Reggel alig volt idő a csipát kitörölni, már nyeregben is érezhettük magunkat, hiszen szinte azonnal próbálkoztunk, hogy minél jobban sikerüljön a megnyitó. Ha máshol nem is, a lovakban lehetett érezni a feszültséget. Na sebaj, nap végéig csak lenyugszanak.A tegnapi vacsora hatására reggelizni már reménnyel telve mentünk és finomságokkal telve jöttünk, majd nem sokkal később újra lóra ültünk. Tisztul a kép, nem lesz itt este sem gond.Az ebéd sem okozott csalódást, tényleg minőségi csere történt az ozorai konyhán! Ebéd után CsePi, ahol nem csak a pihenés, hanem az estére való készülés is helyet kapott például felszerelés fejlesztés, javítás formájában. Persze voltak páran akiknek volt ideje fürdőzni is.A pihenés után a túláradó lovak energiáját a környéken való rövid tereplovaglással igyekeztünk levezetni, majd következett a teljes felszerelésben történő főpróba. Eddigre minden összeállt, felkészültünk a Nyitányra!Kezdetben táncosok ritmusra rezgő csípője és tüzes zenészek sípja hangolta a több tízezres tömeget, majd a lebukó Nap sugarai az ősi puszták hírnökeire vetettek fényt! Egy feszültséggel terhes, szinte csendes pillanat után megszólalt a harang, majd a vad tömeg harsogásától és Kurul dobosainak dübörgő ritmusától kísérve a tíz lovas harcos leereszkedett a Főszínpad fölé magasodó dombról. Lengtek a zászlók, dübörögtek a paták és lobogó fáklyáinktól újra lángra kapott Ozora nagy máglyája!A fesztivál megnyitása után a lovak és tapasztaltabbak elindultak haza, viszont a fiatalság bolondság, így mi kiélveztünk egy teljes ozorai éjszakát!Másnap… Másnap mindenki hazaért. Sikeresen.Bors