Egyesületünk

Egyesületünk története

a Honfoglalásig nyúlik vissza, amikoris az ifjú Bene Sándor az ifjú Árpád szerepéből visszatérve elkezdett lovasíjász bemutatókat tartani. E bemutatók kapcsán szerveződött a csapat. Bejelentett egyesületté 2004 elején alakultunk; akkor választottuk a "pusztai róka" nevet, ami székvárosunk, Karcag nevének jelentése a kun, ill. a mai kazak nyelvben.


A róka

a honfoglaló magyaroknak is óvó-védő szerepű totemállata volt - erről tanúskodik pl. egy bodrogkeresztúri honfoglaláskori övveret.


 (forrás: Hoppál-Jankovics-Nagy-Szemadám: Jelképtár Bp. 1997 A róka jelkép tartalmairól bővebben: 181-182. o.)  

A pusztai róka (más átírásban: korzak; tudományos nevén vulpes corsac), mint állatfaj manapság is él Belső-Ázsia füves pusztáin - bár ők is veszélyeztetve vannak a modernitás által...

Egyesületünk célja,hogy őseink nagyszerű lovasnomád kultúráját felelevenítsük, ezzel gyarapítva magunk, honfitársaink és - a nagy karcagi néprajzkutató Györffy Istvánnal is szólva - Európa művelődését (újra).

"Európa nem arra kíváncsi, hogy átvettünk-e mindent, amit az európai művelődés nyújthat, hanem arra, hogy a magunkéból mivel gyarapítottuk az európai művelődést."


Ennek érdekében a honfoglaláskori hagyományőrző mozgalomba illeszkedve igyekszünk tanulni őseink hadikultúráját, és maradék lehetőségeinkkel minél teljesebben megélni, újratanulni a lovasnomád életmódot, hogy valamit visszahozzunk és átmentsünk e mai műanyag valóságba - hiszen nagy szükség lenne erre az elveszett tudásra helyes utunk megtalálásához.

Egyesületünk külön súlyt helyez a kun hagyomány ápolására, egyesületünk székhelyeként egy hagyományos nagykun tanya szolgál Karcag határában a Kecskeri pusztában, ahol lovakat, marhákat és rackajuhot legeltetünk.

A tanya dísze egy jurta, ami a táborok idején szállásul is szolgál, illetve szívesen bemutatjuk külső hagyományőrző rendezvényeken is. 


Az Egyesület legfontosabb baráti csapatai