Mezőgazdasági és Állattenyésztési Napok - Hódmezővásárhely

Csütörtökön az időben érkező csapattársak felverték a tábort, majd az éjszaka érkezők a táborverőket, de végül sikerült elcsendesedni, pedig ez ennél a csapatnál nem szokott könnyen sikerülni.         A táborról fontos tudni, hogy bár sátorban alszunk, de a vásárhelyi helyszín gyakorlatilag luxuskörülményeket biztosít, hiszen van melegvizes zuhanyzó! Így azért könnyebben indul a reggel, ami azért sem volt baj, mert hétkor már a nagypályán gyülekezett a csapat egy jó gyakorlásra.   Mindeközben én a szokásosan precíz eligazításon álltam helyt több kevesebb sikerrel, mert bár megfelelő számú információt tudtam szerezni, de elég étkezési jegyet nem, ami a későbbiek során azért adott megoldandó feladatot. Szerencsére a rendezőségtől kaptunk kiegészítő jegyeket, úgyhogy a reggelit sok kaland árán végül sikerült megszerezni.       A kalandokat kipihenni alig volt idő, mert az elnyúló reggelit szinte azonnal követte a nap első bemutatója a nagypályán. Szerencsére igen jól sikerült a produkció (a szokásosnál is többen jöttek gratulálni!) így jó hangulatban mentünk szaunázni az ebédlősátorba (mondom én hogy nagy előny a zuhany). Az egyébként finom ebédet természetesen a szokásos csepi követte.    Télen a jégen csúszunk, nyáron az időben, de végül a kispályán is megtartottuk az elsőhöz hasonlóan sikeres bemutatónkat. Sőt, idén még a pálya közepén virgonckodó bronz lovak sem okoztak meglepetést!    A délután maradékát a tábori lét megélésével és a rendezvény felfedezésével töltöttük, egészen vacsoráig, ami a reggeli kalandok miatt kissé szervezetlenre sikeredett, de végül mindenki tele hassal ült le a finom mulatozásnak helyet adó asztal köré. A szokásostól eltérően viszonylag korán feküdtünk, de hát néha kell ilyen is.

 Szombat reggel gyakorlással már nem zavartattuk magunkat és az előző nap hibájából tanulva az eligazítás is jobban sikerült, így teljes létszámmal tudtunk reggelizni.  A délelőttöt a rendezvény bejárásának szenteltük, hiszen meg kellett nézni a különféle tenyészállatokat és a gépeket, de körbejártuk a kiállítók pavilonjait is, amit egyébként mindenkinek tudok javasolni, mert nagyon sok érdekességgel lehet találkozni.  Például velünk (reméljük jövőre is) először a nagypályán ahol az előző napihoz képest is jobb hangulatú bemutatóval szórakoztattuk a nagyérdeműt.   A fellépést követően az ebédjegyek kellő számát kihasználva szervezetten megebédeltünk, majd gyors csepi után készültünk a délutáni bemutatóra.   Csak hogy ne legyen egyszerű, még a kezdés előtt kiderült, hogy még Hofi Géza bácsinak sem lehet mindenben igaza, hiszen nekünk nem kellett volna egy kis áramszünet se. Ez a nagy meg végképp. Szerencsére a bemutató kezdetére visszakaptuk a villanyt, és közben is csak egyszer ment el, szinte csak poénból, így nem kellett sokat kikiáltót játszanom a színen és a közönség is teljes értékű szórakoztatást kapott. Egyébként a nomád lovasság régen is a gyors alkalmazkodóképességéről volt híres, így ez a kis fennakadás nem okozott igazán problémát.   A bemutató végeztével gyorsan, hatékonyan pakoltunk és a jövőbeni találkozás reményében búcsút intettünk a rendezvénynek.

Fotók Konkoly Merse által: https://photos.app.goo.gl/BYR3ddELVcLBJfB29

Bors